Bogyiszló
Bogyiszló és környezete már az 1200-as években is lakott hely, főleg halászfalvak és telepek helyezkedtek el a község határában. Az első írásos emlék Bogozlon néven említi, mint királyi birtokot a XII. században Bogyiszlót.
Az újabb kutatások szerint nevét az Árpád-házi Szár László fiáról Boguszlava ”Isten dicsősége” kapta.
A tatárjárás és törökvész idején a községet körülvevő mocsaras ártéri erdők búvóhelyül szolgáltak a legnagyobb támadások alkalmával.
A község lakói a XVI. században áttértek a kálvinista hitre és Tolna városi visszafoglaló Lotharingiai Károly vezette seregek elől a kálvinista hitű tolnai lakosság zömében Bogyiszlóra települt. Az évente előforduló árvizek tápanyagban gazdag öntéstalajt hoztak létre, az ártéri erdők kiírtása után ezeken a területeken kiváló adottságokkal termeszthető lett a bogyiszlói paprika és fűszerpaprika is.
Bogyiszló az 1854-ben befejeződött Duna-szabályozás után a Dunántúlra került, de még 1931. január 1-ig Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye része, közigazgatási szempontból a Kalocsai Járáshoz tartozott, ezt követően került csak Tolna megyéhez.
A Duna szabályozása során a közigazgatási területének 1/3 részét elveszítette a település, a földeket folyamatosan eladták Külbogyiszlón (ma Dusnok és Nemesnádudvar települések határába tartozik a terület) a tulajdonosok és helyette Tolna-szigetben vásároltak új földeket.
Bogyiszló a XX. században két nagy árvíz által szinte teljesen elpusztult. 1945,1956. - mindkét árvíz után azonban újjáépült és magára talált.
Az utóbbi években a Dunán fellendülő kereskedelmi tevékenység nagy fejlődést hozott a község Duna folyam parti részén - kikötő fejlesztés valósult meg a helyi BLÓKER Zrt jóvoltából. Bogyiszló község a '90-es években gyors ütemben fejlesztette intézményhálózatát, és az itt élő polgárok részére kiépültek a még hiányzó infrastruktúrák (gáz, telefon, úthálózat, szennyvízcsatorna-hálózat). Még ma is működik és termel a Bogyiszló Vidéki Paprikamalom, helyi szolgáltatásokat kielégítő kisvállalkozások dinamikusan működnek.